Az ok, amiért tanácstalan vagyok... megéri-e egy lányért otthagyni mindent ?!

Most értem el arra a pontra, hogy már nem tudom magamban tartani a gondolatokat, le kell írnom. Ezt a blogot akár naplónak is tekinthetjük, megpróbálok mindent kiírni magamból, meglátjuk segít-e ?! ..

 

22 éves vagyok, Pesten töltöttem az első 21 évemet. Edzőként és masszőrként dolgozom vidéken, heti 5 napot vagyok távol az otthontól. Fél éve kértek fel edzőnek egy vidéki klubba, és én boldogan el is fogadtam. Abba viszont nem gondoltam bele, hogy mivel járhat.

Teljesen új környezet, teljesen új emberek. Neki vágtam, mondván hogy 22 évesen bármit meg tudok oldani!! Egy ideig így is volt.. viszont lassan fél év elteltével olyan problémák jöttek elő, amikkel nem számoltam.... a Nő... Illetve annak hiánya. Sose voltam kapcsolat párti, mondván hogy ahhoz még fiatal, éretlen vagyok. Mindig az egy-két éjszakás kalandokat részesítettem előnyben, itt is így indítottam rögtön a recepciós lánykával, aki másfél hónapja teherbe esett. Annyit érdemes Róla tudni, hogy 25 éves, 5 éve van vőlegénye, együtt élnek lassan 4 éve. Amikor közölte velem hogy terhes, és hogy Ő 100%-ig biztos benne hogy tőlem, kicsit összecsináltam magam... Itt az idő?! Mindent amit eddig felépítettem át kell alakítani? Fel kell adnom a kényelmes életemet? JÖN A BABA??????!!!!! Két napra rá elment nőgyógyászhoz, aki megállapította a magzat korát, kiderült hogy nem lehet tőlem a gyermek, a kedves vőlegény volt a tettes!! Bevallom őszintén, nagyon megnyugodtam. Tényleg fiatal vagyok és éretlen még egy kölökhöz.

De ez még mind semmi! Természetesen képbe jött egy lány, aki teljesen elcsavarta a fejem. A probléma hogy a lány 16 éves, és kaposvári. Két óra kocsival a munkahelyemről, és két és fél óra Pestről. Lehetetlen küldetésnek indult, de mégis úgy döntöttem hogy megismerem a lányt, lesz ami lesz.. két hétnyi ismerkedés, mindennapos telefonálás után eljött a múlt hét péntek, amikor végre találkoztunk... négy napot töltöttünk együtt, és természetesen minden eszméletlenül jól alakult. Tegnap este kellett elbúcsúznunk, és bevallom őszintén hogy eszméletlenül összetört a dolog. Tudom, hogy még látjuk egymást, de akkor is!! Illetve nagyon remélem hogy még látjuk egymást!! Ebben a mai világban már ki tudja.. 16 éves.. gyönyörű.. nyár van.. Ő ott, én itt... amúgy is halott ügy a dolog.. nem is tudom hogy mit lát bennem..

Megosztás a facebookon