Honnan tudhatjuk ?

Honnan tudhatjuk hogy párunk tényleg azért van velünk mert szeret minket, vagy azért mert dagad a zsebünk pénztárcánk tartalmától ?!

Amikor egy 17 éves lány arról panaszkodik, hogy előző este alig bírt kiszállni magassarkúban egy BMW Z3-ból, az elég lehangoló tud lenni egy amúgy meglehetősen jó szex után.

Nem egyszer futottam már bele hasonló szituációba, természetesen a lány megkérdezte hogy nekem milyen autóm van ( 17 voltam ) miután látta a kertben szüleim autóját, majd miután a válaszom az volt hogy 17 évesen még jogsim sincs, nem hogy kocsim, láttam hogy már nincs kedve még egy menethez..

Egy másik sztori:

Tinder, első randi

Találkozunk, beülünk beszélgetni egy pesti bisztróba. Néhány pohár bor után megkérdezi hogy nem aludhatna-e nálam.. Természetesen igent mondok, nagyon vonzó a lány, egóm az egekben!! Hazamegyünk, levetkőzünk.. Én igazi úr révén gondoltam nem használom ki a helyzetet, egy kis simogatás után rögtön alvás. Néhány randi után kiderült, hogy a hölgynek szinte teljesen mindegy hogy kivel, csak szex legyen... Eltelik néhány hét, elmegyünk egyik nagyon jó barátom szallagavatójára, utána egy előkelő bárba beülünk ünnepelni.. természetesen én fizetek a lánynak, ezzel nincs semmi probléma. Buli után kilépünk a helyről, a lány már veszi elő a telefont hogy Ő taxit hív.. Megkérdem miért, kb 10 percre lakunk onnan gyalog... Teát elindulunk gyalog, egész úton  azt hallgatom hogy neki miért kell sétálnia, és amúgy is miért nem itattam le... Az volt az utolsó közös esténk, reggel szépen kikisértem a buszhoz, felültettem és elbúcsúztam Tőle..

 

Tudom hogy mindig vannak kivételek, de sajnos az a tapasztalatom hogy a mai 15-22 év közötti lányoknak sokkal fontosabbak a külsőségek, a jó autó, a sok pénz, mint a belső értékek... ilyenkor felmerül bennem a kérdés hogy szükségem van-e erre ?! Honnan tudhatom hogy engem szeretnek, vagy csak a pénztárcámat?!

Megosztás a facebookon

Az ok, amiért tanácstalan vagyok... megéri-e egy lányért otthagyni mindent ?!

Most értem el arra a pontra, hogy már nem tudom magamban tartani a gondolatokat, le kell írnom. Ezt a blogot akár naplónak is tekinthetjük, megpróbálok mindent kiírni magamból, meglátjuk segít-e ?! ..

 

22 éves vagyok, Pesten töltöttem az első 21 évemet. Edzőként és masszőrként dolgozom vidéken, heti 5 napot vagyok távol az otthontól. Fél éve kértek fel edzőnek egy vidéki klubba, és én boldogan el is fogadtam. Abba viszont nem gondoltam bele, hogy mivel járhat.

Teljesen új környezet, teljesen új emberek. Neki vágtam, mondván hogy 22 évesen bármit meg tudok oldani!! Egy ideig így is volt.. viszont lassan fél év elteltével olyan problémák jöttek elő, amikkel nem számoltam.... a Nő... Illetve annak hiánya. Sose voltam kapcsolat párti, mondván hogy ahhoz még fiatal, éretlen vagyok. Mindig az egy-két éjszakás kalandokat részesítettem előnyben, itt is így indítottam rögtön a recepciós lánykával, aki másfél hónapja teherbe esett. Annyit érdemes Róla tudni, hogy 25 éves, 5 éve van vőlegénye, együtt élnek lassan 4 éve. Amikor közölte velem hogy terhes, és hogy Ő 100%-ig biztos benne hogy tőlem, kicsit összecsináltam magam... Itt az idő?! Mindent amit eddig felépítettem át kell alakítani? Fel kell adnom a kényelmes életemet? JÖN A BABA??????!!!!! Két napra rá elment nőgyógyászhoz, aki megállapította a magzat korát, kiderült hogy nem lehet tőlem a gyermek, a kedves vőlegény volt a tettes!! Bevallom őszintén, nagyon megnyugodtam. Tényleg fiatal vagyok és éretlen még egy kölökhöz.

De ez még mind semmi! Természetesen képbe jött egy lány, aki teljesen elcsavarta a fejem. A probléma hogy a lány 16 éves, és kaposvári. Két óra kocsival a munkahelyemről, és két és fél óra Pestről. Lehetetlen küldetésnek indult, de mégis úgy döntöttem hogy megismerem a lányt, lesz ami lesz.. két hétnyi ismerkedés, mindennapos telefonálás után eljött a múlt hét péntek, amikor végre találkoztunk... négy napot töltöttünk együtt, és természetesen minden eszméletlenül jól alakult. Tegnap este kellett elbúcsúznunk, és bevallom őszintén hogy eszméletlenül összetört a dolog. Tudom, hogy még látjuk egymást, de akkor is!! Illetve nagyon remélem hogy még látjuk egymást!! Ebben a mai világban már ki tudja.. 16 éves.. gyönyörű.. nyár van.. Ő ott, én itt... amúgy is halott ügy a dolog.. nem is tudom hogy mit lát bennem..

Megosztás a facebookon